Mottó: Mit hozott és merre tart a XXI. század?
A hagyományos Szellemi-Lelki Hétvégét ebben az évben az Albertfalvi Keresztény Társas Kör szervezte a Szent Margit Gimnáziumban, a Szentimrevárosi Egyesülettel és a Karolina Egyesülettel közös programjaként. A programnak nagy érdeklődés mellett több, mint 235 regisztrált, lelkes részvevője volt, szombaton zsúfolásig megtöltve az Apor Vilmos konferencia termet.
Dr. Hoffmann Tamás polgármester, a rendezvény fővédnöke megnyitó beszédében a XI. kerület közérdekű feladatait érintve utalt az oktatási színvonal és a környezetvédelem terén elért eredményekre és elvárásokra, majd a részvevőket köszöntve sikert kívánt a konferencia lebonyolításához.
Kállay Emil piarista atya, a Szellemi-Lelki Hétvégék örökös nesztora megnyitójában Páter Pio Magyarországra vonatkozó jövendölésére utalt, elénk tárva, hogy az Európában hanyatló kereszténység értékeinek megmentésében hazánkra nagy feladat vár. Ez a történelmi feladatunk mára konkrétan kirajzolódott. Ne féljünk és vállaljuk bátran szerepünket, keresztény szellemiségű alkotmányunkra építve, hogy eljöhessen az idő, amikor Nagy Konstantin korához hasonlóan a világ ráébredhet ismét, hogy a megtagadott keresztényekre érdemes alapoznia jövőjét.
Dr.Perczel Forintos Dóra tanszékvezető (Semmelweis Egyetem) „Kereszténység, az ősi kognitív pszichoterápia” c. előadásában bemutatta, hová vezetett az elmúlt 50-100 év során a fogyasztói társadalom materiális értékrendje és az individualizmus. Ennek nyomán a személyiség-zavar, az agresszivitás, a depresszió, a szorongás társadalmi méreteket öltött és napjainkra elhatalmasodott. Orvoslásukra a gyógyszeres kezelésnél lényegesen jobb eredményt szolgáltat a kognitív terápia. A betegben fokozni kell a „tudatos jelenlétet”, azaz rá kell vezetni, hogy aktívan szembe tudjon nézni mindig saját tetteivel, hogy korrigálni tudja azokat. Ne hagyja elmerülni magát a panasz-kultúrában, az önigazolásban, ne katasztrofizálja maga körül az eseményeket, hanem radikálisan törekedjék megérteni és elfogadni a valóságot, ami lelki egyensúlyra vezet.. Ennek a lelki egyensúlynak a biztosítása a legjobb gyógymód. Isten akaratának elfogadása megszabadítja az embert pszichikai ártalmaitól. Tudatosítani kell, hogy Isten szerető jelenlétében élünk. Börtön-tapasztalatok is azt mutatják, hogy a minket szerető Isten-kép felmutatása lelki gyógyulást hozott számos bűnözőnek.
Prof.Dr. Prószéky Gábor egyetemi tanár, akadémiai doktor (Pázmány Péter Tudományegyetem) „Mit hozott az információs technológia a XXI. Században?” c. előadásában felsorolta az legutóbbi 15 év jelentős eredményeit évről-évre, külön kiemelve ezen belül az informatika emlőin kibontakozó új tudományág, a bionika születését is. Felsorolásszerűen néhány eredmény: 2001: a Wikipedia születése, 2002: emberi idegrendszer és a számítógép összekapcsolása, 2003: OLED digitális fényképezőgép, 2004: Facebook, Gmail és magyar Wikipedia, 2005: YouTube, 2006: Twitter, 2007: iPhone, IBM szuper-számítógép, egér-agy modell 8 millió neuronnal, 2008: elektronikus papír, SanDisk 12 GB flash, bitcoin, 2009: 51 izom mozgás-szimulációja, 2010: hidrogén-molekula szimulációja kvantum-számítógépen, szintetikus élő-sejt (!), 2011: 2 milliárd internetező és 5 milliárd mobil-telefonáló a világon, 1 qbit információ tárolása 1 rubidium atomban egyetlen fotonnal, ami az információ tárolás fizikai miniatürizálásának végállomását jelenti (!), 1 trillió kép továbbítása másodpercenként. 2012: 60 Terabájtos merevlemez (Massachusetts Institute), szem-implantátum (bionikus szem), grafén után a szilicén új mesterséges csoda-anyag felfedezése, 2013: drótnélküli elem-töltés, 3D-s képalkotás kilométeres távolságból, az első agyvezérelt műláb, 2014: szintetikus kromoszóma, 31 mp alatt feltölthető elem, hibátlan kvantum-teleportálás 3 m távolságra, 2015: GPS helymeghatározás 1 cm pontossággal, első fénykép a fényről (!), WiFi routeres tápfeltöltés lehetősége, genom-szekvenálás okostelefon méretű eszközzel.
Dr.Haid Tibor jogtanácsos „Az iszlám jog esetleges jövőbeli szerepe Európában” c. előadásában Boutros Ghali volt egyiptomi miniszterelnök vízióját idézte, aki a bipoláris világrend 1990-es felbomlása után konfliktus-gerjesztő korszak várható eljöttét jósolta, amelyben civilizációk közti összecsapásokról hallhatunk majd. A civilizációk összeolvadása, a „multikulti” nem valósul meg a modernizációval. Európában pedig a keresztény alapok elutasításával identitás-vákuum jött létre, amelyet a betörő iszlám fordított a maga javára, mozaik-társadalmat létrehozva. Kérdés: élhet-e az iszlám jog és az európai jog együtt? Szerepe minden esetre növekedhet. Az előadó alapos elemzésnek vetette alá a szunnita iszlám jogot, amelynek alapja a
Saria (szó szerint: a „vízhez vezető ösvény”). A Saria az iszlám erkölcsi és vallási vezérelve, amely isteni eredetű, maga Allah adta, és előírásai szó szerint betartandók. A Saria szerint az állam és egyház nem választható külön, az iszlám számára a kontinentális és az angolszász jog elfogadhatatlan. A Saria írásba foglalt törvényeit a Korán tartalmazza (amelyet Gábor angyal adott Mohamednek), ezt egészíti ki a Szunna (prófétai hagyományok) és az Idzsma, amely a jogalkalmazás törvényben közvetlenül nem szabályzott eseteire ad alkalmanként tényleges gyakorlati recepteket. A jogkövetés az iszlámban a feltétlen engedelmességet jelenti Allah akaratának. Az emberek egymás közti kapcsolatának szabályozásában ez az egyetlen vezérelv, a keresztény szeretet ebből teljesen hiányzik. Az előadó alaposan beleásott az iszlám jog rejtelmeibe – aminek ismeretére - remélhetőleg nem lesz szükségünk.
Szünet következett, melynek során a résztvevők gazdag könyvkínálatot tekinthettek meg Az AKTK választmányi tagjai és önkéntes segítői pedig maguk készítette szendvicsekkel, házi süteményekkel, üdítővel látták vendégül a hallgatóságot.. A program esti zenei műsorral folytatódott.
Ludmány Emil zenei bevezetőjében a kínai Konfuciuszt idézte, aki szerint a zene tisztaságán lehet lemérni a zene előadóinak és hallgatói környezetének erkölcsi tisztaságát. Megjegyezte, hogy ma az előadó művészeket nagyon feszélyezi, hogy versenyezniük kell a modern technika nyújtotta tökéletes hangfelvételek konkurrenciájával.
Utalt az európai zenekultúra fejlődésére, melynek során a nagy francia forradalomig zenészek csak a felső tízezer soraiból verbuválódtak, majd 1790 után a megalakult zeneiskolákba mindenki jelentkezhetett. Ez lassan elindította az európai zenekultúra színvonalának csökkenését és napjainkig új, főleg könnyűzenei irányzatok megszületését.
Külön szó esett a nagyszerű hazai Kodály zenei iskola hagyományának sajnálatos háttérbe szorulásáról, aminek újjá élesztése Dr. Mezei János szerint is előttünk álló feladat.
Ezután Dr. Mezei János, felesége (Csonka Szabina Babette), gyermekeik (János, Katalin, András, László, József) valamint Ludmány Emil jóvoltából szép zenei betéteket hallgathatott meg a közönség főleg Händel és Mozart szerzeményeiből. A záró műsorszám (Bach: Jézus én örömöm) hegedű szólamát Ludmányné Papp Györgyi játszotta, a részvevők pedig együtt énekelték az 53. zsoltár egy versszakát német szöveggel.
November 28-án, szombaton a program az Apor Vilmos konferenciateremben folytatódott.
Dr.Mészáros József főigazgató (Országos Nyugdíjintézet) „Lesz nyugdíj”
c. előadásában elmondta, hogy a nyugdíjbiztosítás története 1880-ban, Bismarck Németországában indult, 65 éves nyugdíj-korhatár mellett. Magyarországon 1928 óta létezik, akkor ugyancsak 65 éves korhatár mellett. Ma kétféle nyugellátás létezik Európa-szerte: a fedezet rendszerű, amelyben az adott korosztály saját jövőjéről gondoskodik tőkebefektetés és annak hozama útján, illetve a „felosztó-kirovó rendszerű” amelyben a mindenkori aktív dolgozó réteg befizetései nyújtanak alapot az idősebb korosztály nyugdíjainak kifizetéséhez. Mindkét esetben a nyugdíj-rendszernek viselnie kell a rokkantsági ellátás, az özvegyi és árva-ellátás és az öregségi ellátás kockázatát. A fedezeti rendszer csak a jóléti államokban életképes, ahol az államháztartás nem deficites.
A II. Világháború veszteségei, köztük a nyugdíj alapok elvesztése után Európa-szerte „felosztó-kirovó” rendszerek alakultak ki, de ezeket a 60-as évek végéig dinamikusan egyensúlyban lehetett tartani. Az egyensúly azóta megbomlott, és a nyugdíjrendszer válságba került, három okból. Megjelent az államadósság, ami nem más, mint a források erkölcstelen átszivattyúzása a jövőből a jelenbe a következő generáció kárára. Másodszor a következő generáció eltartó képessége zsugorodott a születések számának drasztikus csökkenésével. Harmadszor az átlag életkor Európában 65-70 évről 80-85 évre nőtt, megnövelve a nyugdíjasok táborát. Magyarország helyzete mindhárom tekintetben különösen súlyos. Szerencsétlen lépés volt 1997-ben a kötelező magán-nyugdíjpénztárak létrehozása. Pénzintézetek alapították őket, müködési költségük Magyarországon duplája volt a külföldiekének, hozamuk a befektetési alapokhoz képest alacsony maradt. Működésük 12 éve alatt 300 milliárd Ft veszteséget halmoztak föl. Az állami nyugdíjrendszerből hiányoztak a magánnyugdíj pénztárba befizetett összegek, ami miatt az államnak drága kölcsönt kellett felvennie állampapírok kibocsátásával ahhoz, hogy a folyó nyugdíjakat fizetni tudják. Ez volt a szcenárió 2010-ig. Európában mindenütt 18 % befizetés kell az öregségi nyugdíj-kassza egyensúlyának fenntartásához, + 2 % az özvegy-árvaellátáshoz és +2 % a rokkantságihoz. Magyarországon ez jelenleg 32 %.
A nyugdíjrendszerek nagy igazságtalansága ma is, hogy a gyermekvállalást nem ismerik el. Fontos állami feladat ennek a korrigálása, amelyre itthon már történtek pozitív családtámogató lépések, de további nagy baj, hogy Magyarországról 400 ezer fiatal távozott külföldre dolgozni és az ő nyugdíjkassza befizetéseik külföldön csapódnak le. Ráadásul 9 milliárd Ft-nyi képzési díjuk is, mint befektetés elvész. (Skandináviában 680 magyar orvos gazdagítja az ottani GDP-t). Végezetül Mészáros úr vázolta, hogy a kivezető út csak a gazdasági fellendülés lehet: az államháztartást deficitesből „sufficitessé” kell tenni. Ehhez távlatilag tüzzel-vassal csökkenteni kell az államadósságot, növelni a foglalkoztatottságot és hatékonyan ösztönözni a gyermekvállalást.
Fűrész Tünde helyettes államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma) „Keresztény családpolitika” c. előadásában utalt rendkívül negatív demográfiai helyzetünkre. Magyarország lakossága 34 éve csökken, azóta 860 ezer fővel lettünk kevesebben. A népesség-fogyás megállításához családonként 2,12 gyermeknek kellene megszületnie, de ma ez az arány csupán 1,41. Fenntartható demográfiai fordulatra van szükség, amit az állam számos intézkedéssel segít. Ilyenek az alanyi és munkaviszonyhoz kötött családtámogatások,: a CSED, GYED, GYES, a GYED extra, nőknek a részmunkaidős kedvezmény, első házasulóknak 5000 Ft/hó adókedvezmény, lakhatás- és otthon-teremtési programok, a devizahiteles családok megsegítése, gyermek-jólét területén ingyenes étkeztetés és tankönyv, üdülés az Erzsébet-program keretében. Az első eredmények is megjelentek: csökkent a válások száma és az abortusz (2014-ben 32 ezer volt), csekély mértékben nőtt a születések száma. A kormányzat nagy gondot fordít a családbarát szemlélet formálására. Két fontos hozzászólás is született, amit az előadó továbbítani fog a minisztérium felé: 1. Kerüljön internetes úton tömegek számára hozzáférhetővé az állami kedvezmények ismertetése; 2. Sok családot érint, hogy az adócsaló vállalkozók minimálbéren jelentik be alkalmazottaikat, ami családtámogatás szempontjából hátrányosan érinti őket.
Rövid szünet következett, ahol kávé, üdítő és sós sütemények szolgálták a felfrissülést.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező
visszatekintett a színház elmúlt 50 évére, felidézve, hogy 1965. március 15-én robbantották fel a régi Nemzeti épületét és azóta a színház mostoha évtizedeket élt meg a nemzeti kultúra ápolására hivatott szerepének betölthetőségében. Kultúrpolitikusok projekt-alapú színházat akartak csinálni belőle, elavultnak ítélték a nemzeti hagyományok elevenen tartását. A színház repertoárja lezüllött, a trágár beszéd gyakorivá vált a színpadon. Alföldi Róbert pedig klikk-színházat csinált a Nemzetiből a modernnek tekintett másság támogatása érdekben. 180 fokos kultúrpolitikai fordulatra volt szükség, amit ő, az új igazgató végrehajtott, hangsúlyozva, hogy nem avítt ”múzeumi módon” kell a nemzeti hagyományt ápolni, hanem annak újra értelmezett bemutatására van szükség, ami a közönség számára feltétlenül vonzó. Ismertette a hazai színháztámogatási rendszert, a nézőszámokat és a színházak számát (a világ élvonalában vagyunk). 2013-tól fokozatosan gyarapszik az új repertoár (Tamási Áron művei, Honegger: Johanna a máglyán, János vitéz, stb.). A Nemzeti ma évente 400 előadást tart, tavaly 112 ezer nézőt fogadott. Sok ifjúsági előadásuk van, a katolikus iskolák diákjai ingyen látogathatják az előadásokat. A társulat rendszeresen turnézik Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján. Jártak Algériában és készülnek Kínába, ahol színre visznek egy új darabot „Attila, az Isten ostora” címmel, ami a kínai közönség számára igen érdekes lehet. 2017-ben a „Trianon” c. előadás kerül műsorra, várhatóan nagy érdeklődés mellett. Ami a színház közönségének kor-összetételét illeti, az előadó megjegyezte, hogy a 18-35 év közöttiek ma nem járnak színházba – ezen változtatni kellene.
Dr.Török Péter, Europa Nostra, Ybl Miklós- és Prima-Primissima díjas tájépítész „Belső tájakon” c. előadása elkalauzolt bennünket a kert-kultúra hazai fellegváraiba – gyönyörű fotókon bemutatva a Nemzeti Színház melletti, általa tervezett Ziggurat, hajó és még el nem készült zöld-labirintus világát, az orosházi főteret, a pannonhalmi bencés-kertet, Hajós és Tata kertjeit, a makói főteret, amelyet Makovecz Imrével együtt tervezett és számos más barokk-kertrészletet. Emlékezetes megállapítása szerint: „Minden kert az ember Paradicsom utáni vágyának kifejezője”. Elmondta, hogy a földművelés során már az egyiptomiak is rendezettségre, szépségre törekedtek az eredményesség mellett. Az első képének mottója „A pokolba mosolyt vinni”, azt fejezi ki, hogy a földi siralom völgyet a szép táj, a művelt kertek és a tájépítészek teszik örömtelivé.
Az előadást követő ebédszünet során az AKTK tagjai saját maguk által készített meleg gulyáslevest szolgáltak fel a résztvevőknek az ifjúsági ebédlőben, házi sütemények és tokaji bor kíséretében.
Dr.Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, történész és diplomata (aki egyenesen Pozsonyból érkezett a rendezvényre), „A magyar kereszténység küldetése Európában” c. előadásában végigkísérte hallgatóságát a magyar történelem sarkalatos keresztény vonatkozású eseményein, kezdve Árpád vezér és Method pátriárka találkozásával és Szent István kulcsszerepével az európai kereszténység védelmében. Kiemelte IV.Béla bátorságát és alkut nem ismerő eltökéltségét, amikor Dzsingiz kán követeinek ajánlatát visszautasította, akik a közös ázsiai múltra hivatkozva országunk sértetlenségének ígérete mellett a tatár had átengedését kérték tőle. Őseink példamutatását követve szorgalmazta, valamennyien ismerjük fel és tudatosítsuk, hogy saját szerepünkkel is hivatottak vagyunk hozzájárulni az európai kereszténység megőrzéséhez.
Az előadás után a meglepetés-vendégként érkezett Budai Ilona magyar örökség díjas népdalénekes gyönyörű népdal-csokrával bizonyította, milyen mélyen ivódott a magyar néplélekbe Szűz Mária tisztelete. Dalait úgy válogatta össze, hogy a Kárpát medence különböző tájairól hozott egy-egy szívhez szóló szép imát, a Magyarok Nagyasszonyához szóló fohászt Magyarországért.
Prof.Dr.Csaba László közgazdász egyetemi tanár, az MTA és az Európai Akadémia tagja „Mit hozott és merre tart a XXI. század a világgazdaságban?” c. előadásában szkeptikusan rámutatott arra, hogy a különböző előrejelzések sokszor kártyavárként omlanak össze. Még Jónás próféta jövendölése sem vált be Ninivével kapcsolatban, hiszen a niniveiek egy váratlan fordulattal vezeklésre adták a fejüket. Az előrejelzéseket hat világgazdasági tényezőre lehet visszavezetni.
- Az infokomunikáció. Óriási adatforrást kínál fel a tájékozódásra. Baj, hogy az emberi figyelem szűk keresztmetszete miatt ennek hasznosítása korlátozott. A feltárt alkotásokban a hozzáadott érték szerepe kardinális a jó előrejelzések kimunkálásához.
- A globalizált pénzügyi rendszer. A források világméretű eloszlását láttatja és azt, hogy a tőke nem vész el. Nagy szerepe van a befektetési alapoknak, amelyek láncreakciókat indíthatnak el.
- A „transz-nacionalizálódás”.
- Kisiklott államok a világtérképen: Szomália, Kirgizisztán, Mali, stb, ahol az állami lét anarchiába süllyedt és a gazdaság padlón van, gerjesztve a terrorizmust és a migrációt.
- A virtuális társadalom. Az emberi kapcsolatok természetellenes alakulása az internetes világ eszközeinek közbeiktatásával.
- A világ-szegénység, amely szerencsére az utóbbi években 1,3 milliárdról 750 millió főre csökkent a 2 USD/fő/nap létminimum kritérium alapján. Ezzel együtt a vagyoni egyenlőtlenség az egész világon növekvőben van.
Csaba professzor a felsorolt 6 tényező gondos elemzésére ösztönzi a gazdasági előrejelzések készítőit. Pénzügyi válság még lehet, de meg kell előzni azt, amennyire lehet és fontos, hogy időben önkorrekciót hajtsunk végre, ha szükséges. A világgazdaságban nagyon sok pozitív és negatív eseményspirál van mozgásban, amelyek sokszor lerontják egymást.
Az utolsó szünet következett - erre is jutott egy kis frissítő, kávé, pogácsa és alma.
Jónás atya (Bán Zsolt), a Kárpátaljai Ferences Misszió korábbi vezetője „Ferencesként ma” c. beszámolójában örömmel nyugtázta, hogy Ferenc pápa Assisi Szent Ferencet választotta pápai működése szellemiségének példaképéül. A ferences lelkiség az evangéliumi tanácsok megélésén alapul (szüzesség, szegénység és engedelmesség), de mindannyiunk számára alapvetően fontos, hogy keressük és kövessük a szolgáló Jézus példáját a szegénységben és engedelmességben, ismerjük meg Isten akaratát és szeretetből döntsünk mellette. Ha ezt megtesszük, akkor felvérteztük magunkat veszteségeink, kudarcaink sikeres feldolgozására, ami sokkal többet jelent lelkünk számára, mint a sikereink. Isten néha próbatételként magunkra hagy bennünket, hogy felmérje álhatatosságunkat, de mindenképpen ”utánunk jön”, ha szükségét látja. Jónás atya a szentferenci szellemiség hősi példájaként utalt Bálint Sándor szegedi professzor életútjára, akinek boldoggá avatása előkészületben van, akit az 50-es években megalázóan megfosztottak professzori állásától, felesége elhagyta és idegentől gyermeket szült, majd akit ő alázatos szeretettel visszafogadott és gyermekét adoptálta.
Krúdy Tamás szerkesztő, újságíró „Jövőnk a család” c. előadásában a férfi és nő közötti kapcsolatok ezernyi válfaját elemezte, lord Chesterton briliáns mondásaival fűszerezve és keresztény szemmel számos tévhitet eloszlatva. Kiindult abból, hogy az ember monogám, bár az ősi népeknél megvolt a poligámia és a muzulmánoknál meg is maradt – ellenjavalt formában. Tévhit, hogy a házasság romantika és szerencse dolga – elkötelezettség és közös dolgok megléte kell hozzá. A házastársi eskü a véglegesség biztonságát hivatott nyújtani. A próbaházasság élményvesztés forrása és szinte biztosan válásra vezet. Ha a házas felek megfosztják magukat a gyermekáldástól, megcsonkítják szexuális élményüket is. Tapasztalat mutatja, hogy a „szinglik” szexuális élete rosszabb a házasokénál. A fiatalok libidója 20 éves korban éri el maximumát, miközben szellemileg még nem érettek a felelősségteljes döntésre a párválasztásban. Ebből adódik sok válás. Sokan meditálnak azon, vajon a rossz házasság fenntartása helyett jobb-e a válás? Nagyszüleink korában a rossz házasságban is kitartottak a felek. Ma a Zöldek elítélendő módon a „szerencsés válást” szorgalmazzák és házasság helyett a 7 évenkénti szerződés megújítást vagy szerződés-váltást ajánlják.
Kállay Emil atya zárszavában megköszönte a kiváló előadók értékes gondolatait és a szervezők áldozatos munkáját, amellyel maradandóvá tették a XXI. Szellemi-Lelki Hétvége esemény-sorozatát. Ezután a Szent Margit Gimnázium kápolnájában Emil atya hálaadó szentmisét tartott a résztvevőknek, amelyen a Budapesti Énekes Iskola Albertfalvi Tagozatának énekkara szerepelt Veres Borcsi karvezető vezetésével, és Mezei Jánosné Csonka Szabina Babette orgona kíséretével.
Kesselyák Péter
és a rendezők