A Szeretet szívvel fogható bizonyítéka

Ez év kezdetétől abban az ajándékban részesülünk, hogy templomunk minden hétköznap nyitva áll előttünk és bármikor betérhetünk oda, ahol Ő vár bennünket. Jézus vágyva várja minden gyermekét, hogy megmerítkezzen a Belőle áradó hatalmas Szeretetben! Ez a Kegyelmi idő, - ami órákra lett felbontva, olyan jutalom, amelyet úgy kapunk, hogy csak akkor érezzük meg az ízét, amikor ott ülünk Őelőtte, mint egy kiválasztott, hiszen akkor valóban azok is vagyunk. Hogy ki őrködik, ki felett? Krisztus Urunk részesít minket abban a Kegyelemben, hogy amikor elköteleződünk arra az órára, a szívünket, lelkünket átjárja, és Szeretettel tölti meg. Szavakkal ez a csodálatra méltó „fizetség” LEÍRHATATLAN!

Megadván a módját - készültem az első ilyen alkalomra, mégpedig úgy, hogy az legyen a születésnapomon, szép kerek számhoz érkeztem földi zarándokutamon, ennél méltóbb lehetőséget keresve sem találhattam volna arra, hogy hogyan is adjak hálát Neki a mögöttem álló négy évtizedért! Na, de, mint annyi minden, amit nagyon akkurátusan, részletekbe menően megtervezünk, általában nem úgy sikerül… Most is ez történt! Zsuzsi (Riszterer Zsuzsi, aki koordinálja Szentségimádásunkat, hogy mindig legyen őr, aki ezt a néha megoldhatatlannak tűnő feladatot magára vállalta!), felhívott egy szerda reggelen, hogy délután 14-15 óráig be tudok-e ugrani lelkiőrnek! Hűha, de én a lekiőrség „keresztségén” a születésem napján szerettem volna átesni – bújt elő a gyermeki énem… No,de nem mondhatok nemet, hiszen abban az időben pont ráérek, így igennel feleltem eme nemes felkérésre! A rövid lelki felkészülés közben az is eszembe jutott, hogy egyhelyben fogok ülni, így a rózsafüzérem és a napi Szent Mónika imádság mellé, még „felszerelkeztem” kesztyűvel, vastag pulcsival a kabát alá, mégiscsak január van,- mennyire nem bíztam abban, hogy Ő átmelegíti szívemet és a test által érzett hideg , mennyire másodlagossá, érzékelhetetlenné válik! Ember tervez… Isten pedig úgy végez, hogy néha befogadhatatlan ekkora mennyiségű JÓ! Amikor megérkezett a váltótársam, a következő lelkiőr, értetlenül néztem rá, mert az idő elfolyt, megfoghatatlanná vált, csak azt tudtam, hogy, ha nekem most innen el kell mennem az szinte fizikai fájdalomként fog jelentkezni, talán nem „erős” a hasonlat, ha azt állítom, hogy egy kicsit átéltem a Paradicsomból való kiűzetést?! Kifelé menet még Szűz Mária lábainál megköszöntem, hogy igent mondott, arra, hogy Ő adjon földi életet Annak az Egynek, aki bűntelenül élt közöttünk emberi mivoltában is. Drága Jézus, ha „csak”a fent leírtakban és átéltekben részesülhetek Nálad, amikor ott leszek majd Veled, Melletted, a Közeledben (mert ez céljaim Célja), akkor nincs mitől félnem és, ha itt betelik az időm, várni fogom, hogy ez az állapot, - amiről tudom, hogy nem csak egy érzés -, állandó legyen! Nagyon sok mindent akkor és ott értettem meg, amit az eszemmel lehet, hogy már befogadtam, de a szívemmel még nem… Mit élhetett át Ádám és Éva, amikor a bűnük miatt ki lettek űzve a Tökéletességből, miért esett össze fájdalmában Mária Magdolna, amikor Jézus a keresztet vitte a Golgotára, hogyan sajoghatott a kíntól Szűz Mária szíve, amikor látta Fia szenvedését… Mekkora segítség ez a gonosz elleni harcban! Azóta, hogy ezt megtapasztalhattam, sokkal könnyebb megmaradnom a jó útján, sokkal könnyebb a rossznak ellene mondani. Megelevenedik a Szentírás, érzem a sorokból áradó Erő Hatalmát, ami az Ő jelenléte. Hiszen Ő A Minden Mindenben!

Csodálatos dolog a templomba csak úgy betérni néhány perc erejéig, akkor is Vele lehetünk, de! Annál magasztosabb, felemelőbb a boldogság, amikor úgy éljük meg hitünket, hogy ott vagyunk közvetlen Ő előtte, és Ő vele! Amikor megéljük és megértjük azt, hogy Jézusom, Te az enyém vagy és én a Tiéd! Itt vagyok Uram, előtted a Te házadban, ami az én otthonom is. Ennyire áthatóan, mélyen és tisztán megtapasztalni az Ő Szeretetét - csodálatos valóság! Imádatom szabadon árad Felé! Ő nem vár tőlünk semmit sem, boldog, hogy azt az egy órát Neki szenteljük! Csak a szívünk és a lelkünk legyen megnyitva, a többiről Ő gondoskodik! Olyan Kegyelmi ajándékban részesülünk Általa, amelyre, ha vigyázunk (imádsággal, személyes beszélgetéssel Vele), akkor örökké a miénk lesz! Legyünk bizalommal, forduljunk Hozzá, Ő meghallgatja a szívünket-lelkünket nyomó mázsás súlyú gondjainkat épp’ úgy, mint az apró-cseprő kis problémáinkat! Nyugodt szívvel és lélekkel letehetjük Elé az összes terhünket, gondunkat, bajunkat, és azokat Ő velünk együtt hordozza! Mindig a legjobbat akarva a számunkra! Amikor ott vagyunk Ő előtte, akkor nem kell azon elmélkednünk, hogy hogyan fogalmazzunk, hogy hogyan is szóljunk Hozzá, mert Ő ismer minket, látja a szívünket, lelkünket, mélyebben és igazabban, mint, ahogyan azt mi gondoljuk! Ismeri vágyainkat, bűneinket, fájdalmainkat, jobban, mint azt mi saját magunk! Talán még negyed órája sem ültem Előtte, amikor a csendnek az a mély, bensőséges hatalma megérintett. Körbetekintettem: a templomban nem volt senki! Csak Ő és én. Kettesben, az Ő házában, az én otthonomban. Édes Jézus, kérlek, hogy örökre megőrizhessem imádásomat Irántad és személyes kapcsolatomat Veled! Mert, ha Te velünk vagy, ki lehet ellenünk?!

Ennél csodálatosabb, közvetlenebb módja nincs annak, hogy egymásra találjunk Vele!

Szépek lehetnek a drága pénzen vásárolt zarándoklatok, messzi vidékekre, vagy a szintén nem olcsó "útmutató tankönyvek" ebben a témában, de igazából ezek nem hozzák meg a beléjük fektetett elvárásokat... Semmi másra nincs szükségünk, csak arra, hogy egyetlen órára szabaddá tegyük testünket, lelkünket és oda üljünk Elé! Nem kell készülnünk rá, mint egy tanórára, tán’ csak némi lelki edzéssel, ami abból áll, hogy felszítjuk az Iránta való vágyódásunkat. Szeretettel a szívünkben oda ülni, állni vagy térdelni Ő elé. Ha éppen úgy érezzük, hogy nem tudjuk ezt megtenni, mert valami miatt sebzettek vagyunk, akkor csak tárjuk mindazt Elé és Ő gondoskodni fog róla, hogy közel jöhessen hozzánk és megtöltse a szívünket Szeretetével! Azt hisszük, hogy mi adunk az Ő számára egy órát az életünkből?, valóban oda kell ezt az időt szánnunk, de! Amit Ő ad nekünk, azt a hatalmas Kegyelmi ajándékot: Szeretetet és bensőséges kapcsolatot, mert akkor ott, Ő munkálkodik a mi lelkünkben, - nem lehet azonosítani azzal az egy órányi imádással! Megköszönvén az ottlétünket és bizalmunkat, megint csak mi kapunk Tőle! Ilyen egyszerű a Szeretetet áramoltatni: egy keveset adunk, de amit kapunk, az Maga a Csoda!

Kívánom Mindenkinek, hogy ezt megtapasztalhassa! Éljünk ezzel a Hatalmas nagy ajándékkal, hogy megtehetjük, hogy egy órát Érte és Vele töltünk.