Az emberi faj és magyarságunk eredete a modern genetika tükrében

A Szent Mihály Akadémia meghívására május 11-én Dr.Czeizel Endre akadémikus tartott előadást a Don Bosco Iskolában „A magyarság genetikai gyökerei” címmel, zsúfolásig telt teremben, „ökumenikus” hallgatóság előtt, ugyanis az albertfalvi református közösségből is sok érdeklődő volt jelen. Bevezetőjében áttekintette az emberi faj kutatásának forrásait. Ezek: a 4000 évre visszatekintő történetírás, a nyelvészet, a néprajz, valamint a 20.században jelentőssé vált embertan (antropológia), végül a modern génelmélet. Ez utóbbi soha nem látott távlatokat nyitott meg az objektív tudományos megismerés előtt, sok nyitott kérdést megoldva és sok korábbi elméletet döntő bizonyítékokkal megcáfolva. A génelmélet fényében az anyai és az apai gének felmenő ágát követve bebizonyosodott, hogy az egész emberiség egyetlen ősszülő pártól, Ádámtól és Évától származik. Ősszüleink Kelet-Afrikában éltek, mintegy 150 ezer évvel ezelőtt. Utódaik onnan indulva hódították meg a Földet. Először a fekete (negroid) rassz jött létre, majd Ázsia és Ausztrália meghódítása után – mintegy 50-60 ezer évvel ezelőtt - a sárga keleti (mongoloid) rassz, végül Ázsiából indulva 40 ezer éve a fehér (európai) rassz. Európa 40 ezer évvel ezelőtti meghódítása annak volt köszönhető, hogy a fehér ember legyőzte az itt addig őslakó neandervölgyi előembert, amely tőlünk idegen faj volt. Amerikát 15 ezer évvel ezelőtt a mongoloid rassz képviselői hódították meg a Bering-szoroson keresztül. Mindezt DNS vizsgálatokkal egyértelműen ki lehetett mutatni.

A genetika tanúsága szerint mi magyarok a fehér rasszhoz tartozunk, de ezen belül a finnekkel való vérségi kapcsolatunk nagyon gyenge. Bebizonyosodott, hogy a nyelvrokonság és a genetikai rokonság két különböző dolog. Meglepő módon genetikailag az iráni rasszhoz van a legtöbb közünk (szumér rokonság?), ugyanakkor a világ egyik legkevertebb népe vagyunk, rengeteg német és szláv beütéssel. Ennek előnye, hogy nincs jellegzetesen magyar genetikai ártalom, ami más „belterjesen” szaporodó népekre jellemző.

A 80-as években felmérés készült a magyar lakosság különböző népcsoportjainak egymástól való genetikai távolságáról, a mai budapesti legkevertebb népcsoporthoz viszonyítva. A legtávolabbi „belterjesen”elkülönült népcsoport a cigányság, őket követi a hazai zsidóság, majd a csángók, a székelyek és az őrségiek. Nem várt módon a palócokról és a matyókról az derült ki, hogy elmagyarosodott szlávok. De hogy ki a magyar, azt végső soron nem a genetikai származás dönti el, hanem a hovatartozás tudatos vállalása.

Az előadás bepillantást engedett egy sor érdekes orvos-genetikai probléma mélyére is, például a vércsoportok szerinti népesség-eloszlásra, a hibás gének okozta káros elváltozásokra, a tej-és alkohol-érzékenység okaira, egyes betegségekkel szembeni immunitás magyarázatára és még sorolni lehetne. Az ember örökletes biológiai tulajdonságait a kromoszómáiba ágyazott 25 ezer aktív génje határozza meg és szabályozza. A 25 ezer gén mindegyike tulajdonképpen egy 3,2 milliárd információs elemet hordozó óriási DNS láncmolekula egy-egy szakasza. A 25 ezer aktív gén között minden embernél előfordul átlag 5-6 hibás „alvó” gén. A fogamzáskor a férfi és női gének egyenként párba lépnek egymással. Ha a hibás gén párja hibátlan, akkor az semlegesíteni fogja a hibás gén hatását. Genetikai ártalom az utódban csak akkor jön létre, ha a 25 ezer génpár úgy kapcsolódik össze, hogy egy páron belül véletlenül mindkettő hibás, aminek a valószínűsége roppant kicsi. Érdekes tény, hogy például gének vezérlik az álom során, vagy kábítószerek hatása alatt megjelenő képi víziókat, amelyek minden népcsoporton belül ugyanazokat a geometriai formákat és színeket idézik fel. A sámánizmus tapasztalatai minden rasszon belül azonosak. Ez magyarázza azt is, hogy a népi díszítő motívumok Magyarországon, a grönlandi eszkimóknál és Thaiföldön tökéletesen ráköszönnek egymásra anélkül, hogy ezek között a népek között bármiféle tapasztalat átadás létezett volna.

Végül Czeizel Endre feltette a kérdést: Érdemes-e ma magyarnak lenni? A válasz: igen, akkor ha Klebelsberg Kunó nyomdokain járva megbecsüljük és itthon tartjuk legnagyobb kincseinket: a tehetséges magyar zseniket, akikkel a Gondviselés gazdagon megáldott bennünket, de akik nagy része a haza felvirágoztatása helyett idegen földön volt kénytelen megtalálni tehetsége kibontakoztatását.

Az előadás legfontosabb üzenete a bibliai őstörténet hitelességének igazolása. A modern genetika tudományosan bizonyította, hogy az egész emberiség egyetlen ősszülő pártól – Ádámtól és Évától - származik. Itt volna az ideje, hogy az Egyház ne olyan ködös jelképnek tekintse az őstörténet Ádámról és Éváról szóló üzenetét, amit nem kell szó szerint venni, hanem merje „rehabilitálni” annak szó szerinti igazság tartalmát.

2010 Úrnapja