Albertfalva harmadik papi hivatása

Elhunyt P. Katona Ferenc Farkas O. Cist.

Albertfalva harmadik papi hivatása

Szomorú hírrel érkezett gyászjelentés a Ciszterci Rend Zirci Apátságától. Életének 90., szerzetességének 71., áldozópapságának 61. évében elhunyt Katona Ferenc Farkas ciszterci rendi áldozópap.

Farkas atya a Budapesttől 40 km-re fekvő Tápiósülyön született, de elemi iskolai tanulmányait már Albertfalván végzi. A negyedik elemi után szülei a budai ciszter gimnáziumba íratják, ami nem csoda, hiszen, az iskola akkori igazgatójának Brisits Frigyesnek a keresztanyja, a jelentkező gyermek nagymamája. (Az élet úgy hozta, hogy az újszülött kisfiút az irodalomtörténész Vörösmarty-kutató tudós pap tartotta keresztvíz alá.)

Az érettségi után már megérlelődik benne a papi hivatás. Először még a jezsuitáknál érdeklődik, de bizonyára a középiskolai évek, valamint a családi kapcsolat miatt végül a ciszter rend mellett dönt.

1947 őszén vonul be egy évre Zircre, noviciátusra. A rend működési engedélyének 1950 nyarán történt megvonása után – elöljárói ajánlatára – megpróbál nyugatra szökni, de Kismartonban – osztrák területen – elfogják és visszahozzák Magyarországra. (Ausztria keleti része 1955-ig orosz megszállási terület!) Tiltott határétlépésért négy év börtönre ítélik. A börtönévek alatt egy ideig együtt raboskodik Vénusz Gellért volt plébánosunk (2014-2015) édesapjával, akit a Központi Szemináriumból, mint utolsó éves teológus hallgatót visznek el. Ezekről az évekről még a legközelebbi rokonainak sem beszélt szívesen, annyi gumibotozást, pofont megaláztatást kellett elszenvednie. 1954 áprilisában történt szabadulása után a könnyen megközelíthető Fehérvári úti Kismotor és Gépgyárba tud fizikai munkásnak elhelyezkedni. Szinte csodával határos, hogy a Központi Szemináriumba - munka mellett – felveszik levelező hallgatónak. Zirci előtanulmányainak, vizsgáinak beszámítása után 1957 június 23-án szenteli fel a győri bazilikában Papp Kálmán győri megyéspüspök. Első miséjét június 30-án, Albertfalván tartja, Ormay Gusztáv plébános kézvezetése mellett. (Ünnepi szónokának keresztapját, Brisits Frigyest kéri fel. Jellemző az akkori állapotokra, hogy Brisits, a nagyformátumú szerzetes, több magyar irodalom tankönyv szerzője, az irodalomtudomány doktora, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság valamikori titkára, a közeli Karolina úti lelkészségen volt nyugdíjazásáig segédlelkész!) A börtönviselt papot felettesei megpróbálják nagyon „eldugni” ezért Halásziban és Szőnyben káplánként szolgál, hogy utána a nehezen megközelíthető Sopronban – a határvárosban - kapjon kápláni kinevezést. A „Leghűségesebb városban” eltöltött 14 kápláni év után, a hatalommal kollaboráló győri püspök, egy alig 400 lelkes kis faluba helyezi plébánosnak. A püspök úr sokáig törhette a fejét hova „dugja el” a népszerű világi papot, akiről hívei tudták, hogy valójában nagy tudású ciszter szerzetes. Az Állami Egyházügyi Hivatallal közösen aztán hamar kitalálták a megoldást, abban bízva, hogy Hidegségen igen kevés embernek tud megpróbáltatásairól, börtönéveiről, sérelmeiről, politikai nézeteiről, előadásokat tartani.

(A győri püspök megítéléséhez hozzá tartozik, hogy a rendszerváltozás után ő volt az egyetlen püspök, aki mielőtt önként nyugdíjba vonult, papjaitól bocsánatot kért, külön Katona Farkas atyától is.)

A frissen kinevezett plébános nagy elánnal látott az elhanyagolt, lepusztult plébánia épület rendbehozatalára. Az életerős 47 éves ember felújította a plébániát, mellette gondoskodott az őt hold papi birtok megműveléséről. Albertfalváról Hidegségre hívta szüleit, a háztartást édesanyjára, a kert megművelését édesapjára bízta. Három évtizeden keresztül látta el a Hidegségi plébániát. Ellenben e kis létszámú közösség pasztorálása mellett jutott ideje az elmélyült teológiai munkára. Erre bíztatta haláláig keresztapja Brisits atya is. Belevetette magát a latin nyelv rejtelmeinek tanulmányozására. Olyan mély ismereteket szerzett latin fordításaival, hogy híre Vatikánig eljutott. (A zsinat előtti években, a szemináriumban, a tantárgyak nagy részét még latinul adták elő, ő pedig különös kíváncsisággal valamint szorgalommal vetette be magát a latin nyelv titkaiba.) A vatikáni rádióban több alkalommal kérték fel - élő adásban, valamint írásban - szakértői feladatokra. II. János Pál pápa 1989. Nagyboldogasszony napján kiadott Redemptoris Custos kezdetű apostoli exhortációját (apostoli buzdítását) ő fordítja magyarra amit – a rendszerváltozás közeledtével – már ki tud adni a Szent István Társulat.

2007 őszétől a zirci Szent Bernát Idősek otthonának lelkésze egészen 2011-es végső nyugalomba vonulásáig.

Farkas atya akármikor meglátogatta albertfalvi rokonait, soha sem mulasztotta el, hogy egy reggeli misét ne mondjon el kedves elsőmisés templomában. Temetési szertartása február 19-én volt a Zirci Apátsági Bazilikában majd azt követően a zirci temető ciszterci sírkertjében helyezték örök nyugalomra. Gyászmiséjét 2019 február 14-én tartottuk templomunkban. Halálával az égi hazába költözött Albertfalva harmadik papi hivatása. Nyugodjék békében.