A templomtól indultunk első szombaton reggel hét órakor. Első utunk Siófokra vezetett. Itt három programon vettünk részt a helyi idegenvezető szakszerű vezetésével. Az első egy jó órás autóbuszos városnézés volt. Őszintén meglepődtem, hogy milyen hatalmasat fejlődött ez a város. Szinte világszínvonalú üdülőközponttá vált. Elegáns szállodák, apartman házak, új kézilabda csarnok, mind egy gyorsan fejlődő várost idéztek. Budapest után Siófokon van a legtöbb szálláshely, megelőzve a nagyobb városokat, holott a varos lakossága csupán mintegy ötvenezer fő. Szezonban a turisták száma többszörösen meghaladja a helyiek lélekszámát.

A Kálmán Imre emlékházban a magyar operett egyik legnagyobb alakjára emlékeztünk. Az idegenvezető sok-sok érdekességet mesélt e nagyszerű komponista életéről, művészetéről.

Az evangélikus templomot Makovecz Imre tervezete még az 1980-as évek végén. A templom története igen érdekes. Siófok egyik testvérvárosa a finn Oulu lett. Amikor a finnek először idelátogattak, keresték az evangélikus gyülekezetet és a templomot. Templom akkor még nem volt. Az akkori Tanács (még a szocializmusban vagyunk) adott egy (eléggé elhanyagolt) telket, hogy arra építsék fel a templomot. A Makovecz tervhez azonban nem volt pénz, sőt a hozzá való faanyag, vörösfenyő, sem volt Magyarországon kapható. A finnek adományként biztosították a templom teljes faanyagát, sőt még „házhoz” is szállították. Még a főhelyen álló „Feltámadt Krisztus” faanyagát is a testvérváros biztosította. A gyülekezet ma 350-400 főből áll, a rendszeres istentiszteleti részvétel kb. 60-70 fő.

Siófokról Látrányba mentünk ebédelni. Ez a kb. 1500 lakost számláló község közel 700 éves. A 18. században épült barokk stílusban katolikus, a 19. század első felében copf stílusban református temploma. A közelben zajlott 1199-ben Imre király és lázadó öccse (a későbbi II. András) csatája. Itt, a látrányi mezőkön vívta élet-halál harcát Babocsai László a koppányi agával Fekete István híres regényében (A koppányi aga testamentuma). Fekete István egyébként több szállal is kapcsolódik Látrányhoz, akinek nevét a község iskolája viseli. Tovább indultunk Andocsra.

A kegyhely Somogy megyében található, a Kaposvári Egyházmegye területén, a Balatontól mintegy 20 km-nyire.

A legenda szerint 1520 táján egy éjszaka a Szűzanya szállott angyalaival Andocs fölé, és a falu közepére egy tornyos kápolnácskát tettek.

A legendás hagyomány szerint Andocs népe még a török megszállás alatt is megőrizte hitét annyira, hogy még a törökök sem merték levenni a kegykápolna tornyocskájáról a keresztet, és teljes szabadságot, védelmet adtak Andocs népének és az ide zarándoklóknak.

A kegyhely bizonyítható története 1640 körül kezdődik. A papi szolgálat a jezsuitákkal 1643-ban indult meg, és Horváth János atya nevéhez fűződik a kezdet. Ő említette először a csodatévő Szűzanya-szobrot is, amely ma is épségben látható a főoltáron.

A török kiűzése után, 1686 körül a jezsuita atyák Pécsre távoztak. 1716-ban négy ferences barát költözött Andocsra és új kolostort kezdtek építeni. A jelenlegi kegytemplom alapkövét 1739-ben rakták le. A templomban a gótikus kápolna lett a szentély, és a barokk stílusban készített templomhajó harmonikus formában épült hozzá.

A most is látható díszes barokk kegyoltár 1746-ban készült. Középre helyezték az andocsi kegyhely ékességét, a kegyszobrot, az Angyalok Királynéját karján a kisded Jézussal, két oldalra állítva Sienai Szent Katalint és Szent Dorottyát. A barokk oltár kiegészült a térdelő Szent István és Szent László király, valamint az álló Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrával. A felső kis kerek ablak a Mária nevet „variálja”.

A Mária-szobor legendájának több változata maradt fenn. Van olyan történet, amely szerint a szobrot maga Szent József faragta ki, és Szent István király közvetítésével került Kalocsára, majd onnan Andocsra. A legismertebb történet azonban nem a bibliai időkben, hanem a XVI. században kezdődik. Eszerint, amikor 1520-ban a török csapatok felprédálták Kalocsa városát, szentségtelen kéz akarta érinteni Szűz Mária szobrát. Ekkor kapták fel az angyalok. és hozták Andocsra.

A kegytemplom védőszentje a mennyekbe fölvett Istenanya, főbúcsúja augusztus 15-én van. A Szűzanya és a kis Jézus kegyszobrát korona teszi ékesebbé, és mindkettőjük alakját kb. kétszáz év óta szebbnél szebb ruhákba öltözteti az áhítatos hívősereg.

Széchenyi Katalin grófnő volt az első, aki ruhát adományozott a kegyszobornak. Mára a kegyszobor ruhatára már több, mint háromszázötven tételből áll. Volt, aki csodás megszabadulásáért, volt, aki gyógyulásáért adományozott palástot a szobornak. Még 1950-ben, amikor pedig az ilyesmit a felettes hatóságok nem nézték jó szemmel, előfordult, hogy egy iparosmesternél tanuló legény a felszabadulása alkalmából aranyszálú palástot ajándékozott az Andocsi Máriának. Tamás atya elmondta, hogy a legutolsó ajándékozás látogatásunk előtt egy hónappal történt. Az adományként kapott öltözékeket a templom melletti múzeumban őrzik.

A gazdag főúri családok a templomot egy-egy mellékoltárral (kép és szobrok) gazdagították.

Balra az elsőn Szent Ferenc megkapja a stigmákat.

A következő a Jézus Szíve oltár, amely csak 20. század elején került ide.

Balra hátul Szent Borbála vértanúsága. A hagyomány szerint Borbálát keresztény hitéért a római időkben pogány apja saját kezűleg fejezte le. Itt a római patríciust török ruhában láthatjuk!

Jobbra elől jelenet látható Páduai Szent Antal életéből.

A következőn a gyermek Mária tanul olvasni. A mellékoltáron álló két szobor Zakariást és Szent Annát ábrázolja.

Jobbra leghátul a „Jánosok” oltára. A képen a gyónási titok vértanúját, Nepomuki Szent Jánost láthatjuk, aki nem árulta el Vencel királynak, mit gyónt a felesége, és ezért kivégezték. A két szobor Keresztelő Szent Jánost és János apostolt ábrázolja.

Meg kell említeni a barokk szószéket, ami szinte egy „építmény”. Vele szemben, szerényebb kivitelben, Szent Flórián szobra áll.

Csodás lelki élmény volt Tamás atya ünnepélyes, orgonás szentmiséje, amelyet csoportunk lelki üdvéért ajánlott fel. Jelen sorok írója (kalocsai hímzéssel díszített) albában ministrált a szentmisén.

Madaras Gábor