A szentmise főcelebránsa Pákozdi István pápai káplán, érseki tanácsos, tanszékvezető főiskolai tanár, egyetemi lelkész volt. A mise bevezetőjében találóan rámutatott: a nap szentje, Szent Márta emléknapján olvasott evangéliumi szakaszban szereplő Mária és Márta vonásai egyszerre jelen voltak Antal atyában. Egyrészt mély lelkiség jellemezte őt, amely szívesen leül Jézus lábaihoz, hallgatni az isteni Szót - Antal atyára különösen jellemző volt az Isten igéjének hallgatása, a lectio divina, másrészt cselekvő dinamizmus is jellemezte őt, amely örömmel kilép magából, hogy találkozzon a másik emberrel.. A mise zárógondolataiban pedig párhuzamot vont Illés próféta és Antal atya halála között: ahogy a Szentírás leírása szerint a prófétát egy szempillantás alatt ragadta el a tüzes szekér és forgószél vitte az égbe, úgy Antal atya is hirtelen, egy szempillantás alatt fejezte be földi életét. Egyénisége és tanítása azonban tovább él mindazokban, akik rá emlékeznek.

A homíliát Válóczy József teológiatanár, Budafok-Felsőváros plébánosa mondta. Az egykori tanártárs és barát kiemelte: Szent Márta emléknapja és az adott evangéliumi szakasz gondviselésszerű apropót kínálnak a megemlékezésre Antal atyáról. Ahogy fogalmazott: "Meggyőző és irigylésre méltó természetességgel tanúskodott a magatartása arról, hogy a »Márta nénik« és a »Mária nénik« lelkülete, az evilági boldogulás és az Isten országából megelőlegezett boldogság nem kizárja, nem taszítja egymást." "Ezzel a tanúságtételével megnyugtató és felszabadító választ kínált mindnyájunknak, akik reméljük, hogy az evangélium Jézusának odaadott élet nemcsak a sivatagban virágozhat ki és teremhet gyümölcsöt."

"A szentek tettei nem elméletekről szólnak, nem elvont elveket hirdetnek meg, hanem az embert odafordítják a másik ember felé. (...) A szent sohasem maga felé fordul. Isten szépségében gyönyörködik, és gyönyörködteti a másik embert is." - Idézte Antal atyát, akivel nagyon sok embernek volt olyan élménye, mint Máriának, aki leült Jézus lábaihoz, és hallgatta Őt.

Az első évfordulós szentmiséhez hasonlóan a helybeliek mellett Antal atya korábbi szolgálati helyeiről is érkeztek: Farkasrétről, Felső-Krisztinavárosból, az albertfalvi plébánosként ellátott Kelenvölgyből és Budafok-Felsővárosból, valamint Esztergomból. Az érseki székvárosban előbb az érsekségen dolgozott, majd római tanulmányait követően a szeminárium spirituálisaként és teológiatanárként szolgált, és mindkét beosztása mellett részt vett a város lelkipásztori életében. Ezúttal is szép számban képviseltette magát a Szatmári Irgalmas Nővérek esztergomi rendháza, ahol több mint tíz éven át vezette az egyhetes nyári lelkigyakorlatokat.

A szentmisén több mint tíz pap misézett együtt, az esztergom-budapesti mellett a váci és a székesfehérvári egyházmegyéből, valamint a ferences rendtartományból.

A misét a templom Ludmány Emil vezette kórusának éneke és a plébánia kiemelkedő összeszedettséggel szolgáló ministránsainak szolgálata tette ünnepélyesebbé.

A mise befejező áldása után került sor a templom külső falán tavaly megáldott emléktábla megkoszorúzására: az Albertfalvi Plébánia, az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Iskola, valamint az Albertfalvi Keresztény Társas Kör fejezte ki szeretetét és nagyrabecsülését Antal atya 13 éven át itt végzett szolgálata iránt.

A misén résztvevők a kijáratnál egy könyvjelzőt kaptak ajándékba, melyen Antal atya fotója és egy tőle származó idézet szerepel. Ahogy többen megfogalmazták, a könyvjelzőt örömmel fogják használni az elmélkedéseiből tavaly megjelent, A csend hangjai című könyvhöz, de remélik, hogy a következő évfordulón már újabb könyvet tarthatnak a kezükben gazdag spirituális örökségéből.

A megemlékezést a templomkertben agapé követte, amelyre a mise minden résztvevője meghívást kapott.

A nyár közepén, hétköznap este tartott megemlékezésre ismét megtelt templom jól mutatja, hogy milyen sok ember számára fontos Hollai Antal hiteles élete és kimagasló papi szolgálata. A 2014-ben, 56 éves korában váratlanul elhunyt pap holtában is tanít: gesztusai, beszédei, bátorító, vigasztaló, erősítő szavai kitörölhetetlenül belevésődtek mindazok életébe, akiknek papja, lelki vezetője, tanára, barátja volt. Ahogy az Egyetemes könyörgésekben is elhangzott a misén: sok ember számára ő volt az irgalmas Isten közvetítője, "akiben felismerhettük az Irgalmas Atya arcát " Istent, aki vár, szeret és megbocsát", amiért végtelenül hálásak mindazok, akik ismerhették őt. A Hollai Antalért felajánlott szentmise a megemlékezésen résztvevők számára így lett az irgalmasság szentévének egyik legfontosabb és legszemélyesebb eseménye.

Irta: Mihályi György, Wappler Ádám

Képek

Gieszer Richárd fotói.

Hangfelvétel

Hangfelvétel a miséről.

WEB

A Magyar kurír beszámolója az eseményről.