Cikkek

Vannak meghökkentő szentírási részletek, amelyek komolyan elgondolkoztatják az olvasót és nehezen megválaszolható kérdéseket vetnek fel még a teológiában jártasok számára is....

Csípős északnyugati szél söpört végig San Francisco sziporkázó verőfényben fürdő óvárosának meredek utcáin, amikor egy sarokkal odébb feltárult előttem a Szeplőtelen Fogantatásnak szentelt vöröstéglás, gótikus templom, a Saint Mary's Old Cathedral. Az egykor tekintélyes épületnek számító katedrális tornya szerényen húzódott meg a mögötte kétszer olyan magasra nőtt felhőkarcoló "árnyékában"...

Valamikor az Ószövetség hajnalán Isten így szólt Ábrahámhoz: Áldozd fel Nekem fiadat! - Rettenetes kívánság! Mi, mai keresztények sem sokan indulnánk neki, hogy teljesítsük Isten kérését. Talán valamennyien fellázadnánk: Micsoda Isten az, aki ilyet kíván tőlünk! Ezt nem kívánhatja!

Tudjuk, hogy Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Az ember - mint képmás - sok mindent visszatükröz Teremtőjéből. Ahhoz, hogy valakiből itt a földön nemeslelkű, köztiszteletben álló, az emberiségen segíteni tudó személyiség legyen, hogy valakiből szent legyen, rengeteg akaraterő, tanulás, önfegyelem, lemondás, áldozatvállalás, felebaráti szeretet gyakorlás szükséges....

Sziporkázó téli estén a csillagok milliárdjai tárulnak szemünk elé egyetlen közös égboltra vetítve. Távolságukat nem tudjuk szemmel megbecsülni - naprendszerünk bolygóit és a Tejút milliószorta távolabbi csillagait fényességük alapján esetleg ugyanolyan távolinak érezzük. Nyáron a messzi síkság távoli terep- tárgyait, facsoportjait, templomtornyait képzeletünk közös horizontra sorakoztatja, még ha azok egymástól jelentős távolságra vannak is - mert nem tudjuk a tér távolabbi mélységeit érzékelni.