Úgy írnék valami szépet, amit csak a nagy költők tudnak, de hát minden emberi szó kevés, hogy kifejezhessem, mennyire szép is az, hogy hiszek Istenben. Nem is tudjuk, hogy milyen nagy kincset ad ő nekünk, hogy szebbé és igazabbá tegye az életünk. Tudjuk tényleg, mi az, hogy szeretni? Tudjuk, hogyan kell az Ő igéjét, az Istent befogadni? Szerintem bátran állíthatom, hogy lelkigyakorlatos társaimmal együtt valamit megsejtettünk ebből. És mi a titok? Vágyni, keresni kitartóan, merni kérdezni, merni felvállalni az elakadásaimat előtte, hagyni, hogy dolgozzon bennem és segítsen. Az Igent mondok lelkigyakorlat minden nap elhozta az Isten szavát a napjaimba. Megmutatta, hogy Őt állítva a fókuszba, teljesen megváltozik minden. Ez gyönyörű ajándék, már csak azt sajnálom kicsit, hogy ember vagyok (már mint azt, aki természetéből adódóan folyton elbukik), aki újra és újra elfelejti a lényeget. Csak az az egy kapaszkodóm maradt, amit Lackfi János egyik megzenésített versében hallottam: „megvéd engem jártamban és keltemben ő terelget a zöldellő mezőkön báránykáját vigasztalja örökkön”(Áldás-Zsoltár)
Véd, oltalmaz, vigyáz rám, megtart és hiszem, hogy elvezet az örök igazságig. És mint egy új év, vagy új élet (?) kezdetén, fogadalmakat gyűjtök: nem akarok nélküled élni Uram, minden nap olvasni/hallgatni akarlak és világgá kürtölni, emberek halljátok meg az Isten szavát, segítsük és szeressük egymást!
Annamari
Azon gondolkodom, hogy mit is írjak. Mit írjak, ami visszaadja az elmúlt egy hónap érzéseit, megéléseit. Villanások élnek bennem, összefüggés nélküli szavak.
Ajándék, kapcsolódás, keret, összetartozás, megnyílás, folytonosság.
Sokat adtak a pénteki megosztások, amin ott tudtam lenni, az imák, elmélkedések melyekben választ kaptam sok kérdésre. Végül ami szintén sokat jelentett, az az, hogy minden nap volt egy atya aki misét mondott a lelkigyakorlatozókért, jó volt érezni, hogy sokan hordoznak imáikban minket.
Zita
A napi imákhoz kapott igerészek, gondolatébresztők, tanúságtételek nekem Isten hétköznap is elérhető jelenlétét és szeretetét közvetítették. "Maradjatok hát bennem, s akkor én is bennetek maradok." Megéreztem, hogy az emberi kapcsolataimat Isten jelenlévő szeretetén keresztül érdemes megélni. Kicsit olyan, mintha Isten egy áttetsző üveg lenne, aminek az egyik oldalán vagyok én, az üveg másik oldalán lévőt csak rajta keresztül látom rendesen, úgy, ahogy Isten épp akkor látnom engedi. Őáltala érdemes másokra tekinteni.
Réka
Köszönöm a lelkigyakorlatnak a gyönyörű grafikákat, amik segítettek Isten jelenlétébe repíteni. Köszönöm az elmèlkedèseket, amelyek mèlyítettèk Istenkapcsolatomat és rámutattak, milyen fontos a vele való kapcsolattartás, ima, elmélkedés.
Judit
(A 2023. évi Igent mondok lelkigyakorlat összefoglalója)
Ha velünk együtt te is IGENT mondanál, jelentkezz bátran az alábbi űrlapon, vagy közvetlenül Riszterer Zsuzsinál (Mobil: +36 30 235 7732)
