Mit adott számomra ez a 31 nap?
Miben erősített meg?
"Az idei év májusa igazán különleges volt a számomra. Igent mondtam Jézusra, igent mondtam a női lelkigyakorlatra, igent mondtam a helyi, albertfalvi női lelkigyakorlatozó közösség hívására. Felemelő és megtartó élmény volt számomra, hogy nem egyedül, hanem közösségben élhettem meg a lelkigyakorlatot. Közösségben, aminek tagjaival bármikor találkozhattam, bármikor beszélhettem. Akik imáikban hordoztak engem és én is hordoztam őket. Így támogattuk, segítettük lelkiekben egymást. Hiszen nem egyszerű nőként, feleségként, anyaként, háziasszonyként a rengeteg teendő mellett leülni, megállni egy kis időre, hogy ne a befejezetlen feladatokra, családra, munkára gondoljunk, hanem Istenre figyeljünk, Vele találkozzunk, Vele beszélgessünk és meghalljuk azt az üzenetet, amit aznapra szeretne nekünk küldeni. Az anyagok, amiket minden nap megkaptunk, nagyon átgondolt, szeretettel teli, precíz munka eredménye, amiért hálámat szeretném kifejezni! Meglepő és mégis magasságokba repítők voltak a felkért férfiak írásai. Jó érzés volt olvasni soraikat, gondolataikat, hogy ők hogyan tekintenek ránk, hogyan vélekednek rólunk nőkről. Ezek segítségével és az összeállított elmélkedéseknek hatására énképem, önbecsülésem pozitív irányt vett és megerősödött. Köszönet és hála érte az Úrnak! Végül, ami még nagyon tetszett, azok a napi feladatok voltak. Pl.: Pihenj meg és időzz egy kicsit a szabadban!; Úgy mondd el a Miatyánkot, mintha életedben először mondanád el!; Mosogatás alatt minden egyes edény öblítésekor, vagy a ruhák hajtogatása közben minden egyes mozdulatra mondd ki: „Itt vagyok Uram!" stb. Ezek a gyakorlatok segítettek abban, hogy ne csak imádságban kerüljek közelebb Istenhez, hanem a mindennapos tevékenységeimben is megtaláljam Őt."
Köszönet mindenért!
Bogi
„Nekem megindító arra gondolni, hogy vannak Nővérek, akik képesek ennyi munkát befektetni abba, hogy ismeretleneknek hirdessék az Isten szeretetét. Honnan tudták, hogy célt ér? Hogy nem lesz haszontalan az egész? Kiválasztani a képeket, igéket, zenéket, nem kis feladat. Nekem ez az online pár perc jólesett, mert minden nap valaki szeretettel gondolt rám, mert én is szeretettel gondolhattam rájuk. És mert adott egy kis szépséget a hétköznapokba. Rácsodálkozni a teremtett világ gyönyörűségére és csak lenni benne. Megérteni csak egy kicsit.”
„Én itt tartok. ..”
Annamária
„A lelkigyakorlat rendszeressége az, ami igazán segítséget nyújtott nekem. A napi rutin része lett, hogy elolvasom, elmélkedem az adott részt. Reggelente, utazás közben volt lehetőségem erre, így rögtön a nap éljen plusz töltettel indult az "élet". Sajnos a megosztásokon nem tudtam részt venni, de jó volt tudni, hogy másokkal együtt lüktetünk ugyanazon gondolatokon.”
„..másokkal együtt lüktetünk ugyanazon gondolatokon..”
Betti
„Köszönet a lelkigyakorlatért, az erőt adó megerősítésért, a bizalom növeléséért, az online és a személyes kapcsolatokban való növekedésért, és főleg a hitért, hogy egyre többször csak a JÓ-ra tudok igent mondani.”
Hálával telt szívvel:
Mária
„1. Mindig is éreztem, hogy valami hiányzik nekem és ez a hónap rávilágított arra, hogy ezt az űrt
csak Isten tudja betölteni, mert Jézus mindennek az éltetője és ő mutatja az utat a sötétségben.
2. Ő mindig velem van és vigasztal, ha szomorú vagyok.
3. Az a feladatom, hogy az ő szemével lássam a többi embert és az ő szívével érezzek, bocsássak
meg másoknak.
4. Olyan más az életem, ha Istenre való ráhagyatkozásból és bizalomból tudok élni.
5. Isten felkínálja szeretetét, amibe gyökerezhetek.
6. Ő mindig jelen van nekem és én is jelen lehet számára és párbeszédbe léphetek vele.
7. Ahhoz, hogy a szeretetet tiszta szívvel tudjam átadni, a Szentlélek ereje szükséges.
8. Jézus a lelkéből ad nekem, semmi mást nem kell tennem, csak a vele való kapcsolatot ápolni és a
szeretetében maradni.”
„Jézus a lelkéből ad nekem”
Judit
„Lassan 26 éve, hogy életemben először igent mondtam. Akkor még csak a férjemnek. Mert azt hittem, hogy az igen mögött csak ennyi lehet. Aztán idén májusban megtapasztaltam, hogy az igenek mögött mennyi, de mennyi minden rejtőzik. Megéltem, hogy igeneket nem csak másoknak mondhatok, hanem magamnak is. Sőt! Az Úron keresztül elsősorban magamnak kell igent mondanom, hogy aztán másoknak jó szívvel, szeretettel, örömmel osztogathassam az igeneket. Hogy aztán, ha az Úr kopogtat, mert be akar jönni az én sötét mocsaramba, hogy fényességet hozzon, akár csak egy pici résen át, azt mondhassam neki, igen, szabad... Ő pedig odaül mellém, letisztogatja rólam a sarat, szép lassan megmosdat és azt mondja majd, jó, hogy igent mondtál, már nagyon vártalak!”
„Hálás köszönet mindazoknak, akik olyan sokat dolgoztak, hogy ez a 31 nap ilyen szép és felemelő lehessen.”
Julcsi
„ Nagy várakozással és hálával gyűltünk össze egy -egy megosztással a női csapattal. Itt megélhettük az őszinte Krisztusi szeretet egy különleges elfogadó – női – gyengédséggel telített formáját is. Sokat mozgatott bennünk a napi meditáció és annak elmondásával csak mélyültek az élményeink. A hétköznapi csodák megnyílását éltük meg egy .- egy gondolat fürdőben. Elhatározásokkal telt meg mindig újra és újra a szívünk, hogy mind közelebb kerülhessünk a Forráshoz. Már vége?! ...... Most kezdődött csak!!....... Hiszem, hogy ezzel nem csak mi voltunk így. Most IGENT mondunk az Úrnak és megyünk tovább.. A szolgálatok virágtengere nyílik ki előttünk és mi mind, szakítani akarunk belőle egyet – egyet!”
Örömmel!
Zsuzsi
Ha velünk együtt te is IGENT mondanál, jelentkezz bátran: