Írj te is cikket!

A XVII. Szellemi-Lelki Hétvége

November 18-19-én a Karolina Egyesület szervezésében került sor az idei Szellemi-Lelki Hétvégére a Szent Margit Gimnázium Apor Vilmos termében, több mint 100 fő részvételével. A program szorosan a „Család Éve” mottójához kapcsolódott. Pénteken három előadás hangzott el a nagycsaládos gyermeknevelés élő példáiról és erkölcsi tanulságairól, beleértve a Karolina Egyesületben szervezett vallásos család-közösségi megmozdulásokat (Csernusné Kollár Ágnes), valamint a Palánta Misszió munkáját a vallástalan családban nőtt gyermekek körében (Kováts György lelkész és felesége). A pénteki program végén Döbrentey Kornél alternatív Kossuth-díjas író mondta el gondolatait szellemi értékeink elhallgatás-mentes nemzedéki továbbadásának fontosságáról, Petrás Mária népdalénekes közreműködése mellett,majd ifjúsági gitármuzsika zárta a napot.

Hála István atyának

Egy szép jubileum mindig jó alkalom a visszatekintésre, hogy összegezhessük azokat az értékeket, amelyek mellett a hétköznapok forgatagában talán gyakran elmentünk, de mára kikristályosodva emelkednek ki az emlékezet homályosodó világából.

Nem lehet elfelejteni, hogy a nyolcvanas évek közepén Albertfalván már virágzó templomi hitoktatást István atya mennyire szívvel-lélekkel karolta fel, felügyelve, bátorítva és megerősítve a szülők vezette hittancsoportok működését, ösztönözve a gyerekek egyházmegyei hittanversenyeken és rajzpályázatokon való részvételét, aminek nyomán számos albertfalvi tanuló nyert előkelő díjat és oklevelet.

Az Ígéret beteljesedésének közeledte a történelmi Adventben

Boldog Emmerich Katalin látomásai alapján

Az 1824-ben elhunyt Ágoston-rendi apáca, Boldog Emmerich Katalin rendkívül részletes látomásokban tapasztalta meg a Megváltó születését megelőző történelmi Advent eseményeit, amelyeket Brentano Kelemen szerzetes pap Katalin elmondása alapján hűségesen és pontosan lejegyzett. Ebből a leírásból készült az alábbi kivonat, amely csak a leglényegesebb személyekre, eseményekre és összefüggésekre szorítkozik és történései Szent Anna nagyszüleinek idejében kezdődnek.

Az emberi faj és magyarságunk eredete a modern genetika tükrében

A Szent Mihály Akadémia meghívására május 11-én Dr.Czeizel Endre akadémikus tartott előadást a Don Bosco Iskolában „A magyarság genetikai gyökerei” címmel, zsúfolásig telt teremben, „ökumenikus” hallgatóság előtt, ugyanis az albertfalvi református közösségből is sok érdeklődő volt jelen. Bevezetőjében áttekintette az emberi faj kutatásának forrásait. Ezek: a 4000 évre visszatekintő történetírás, a nyelvészet, a néprajz, valamint a 20.században jelentőssé vált embertan (antropológia), végül a modern génelmélet. Ez utóbbi soha nem látott távlatokat nyitott meg az objektív tudományos megismerés előtt, sok nyitott kérdést megoldva és sok korábbi elméletet döntő bizonyítékokkal megcáfolva. A génelmélet fényében az anyai és az apai gének felmenő ágát követve bebizonyosodott, hogy az egész emberiség egyetlen ősszülő pártól, Ádámtól és Évától származik. Ősszüleink Kelet-Afrikában éltek, mintegy 150 ezer évvel ezelőtt. Utódaik onnan indulva hódították meg a Földet. Először a fekete (negroid) rassz jött létre, majd Ázsia és Ausztrália meghódítása után – mintegy 50-60 ezer évvel ezelőtt - a sárga keleti (mongoloid) rassz, végül Ázsiából indulva 40 ezer éve a fehér (európai) rassz. Európa 40 ezer évvel ezelőtti meghódítása annak volt köszönhető, hogy a fehér ember legyőzte az itt addig őslakó neandervölgyi előembert, amely tőlünk idegen faj volt. Amerikát 15 ezer évvel ezelőtt a mongoloid rassz képviselői hódították meg a Bering-szoroson keresztül. Mindezt DNS vizsgálatokkal egyértelműen ki lehetett mutatni.

A XV. Szentimrevárosi Szellemi-lelki Hétvége összefoglaló

(2009. november 20-21.)

Mottó: Kitörési pontok Magyarország erkölcsi mélyrepüléséből

A hagyományos Szellemi-lelki Hétvégét ebben az évben az Albertfalvi Keresztény Társaskör szervezte a Szent Margit Gimnáziumban, együttműködve a Szentimrevárosi Egyesülettel és a Karolina Egyesülettel. A programnak nagy érdeklődés mellett több mint 120 lelkes résztvevője volt, mindkét napon zsúfolásig megtöltve az Apor Vilmos konferencia termet. Nívós előadóktól lélekemelően kiváló előadások hangzottak el, utat mutatva az ország jövő erkölcsi felemelkedése felé és megerősítve a Gondviselés támogatásába vetett bizalmunkat.

Idősödés és a spiritualitás ereje

Dr. Iván László gerontológus professzor előadása
Albertfalvi Keresztény Társaskör Szent Mihály Akadémia, 2009. június 5.

Szent Mihály Akadémia előadás

Május 11-én az AKTK Szent Mihály Akadémiája keretében nem mindennapi előadásra került sor „Pénzügyi rendszer Magyarországon a kommunizmus napjaitól a mai világválságig” címmel Lengyel Zoltán, a Hitelbank rendszerváltozás utáni első vezérigazgató helyettese számolt be tapasztalatairól.

Panaszkodó nemzet vagyunk

Kerületünkben nem ismeretlen Olofsson Placid atya neve, aki a szovjet gulág poklait megjárva hatalmas lelki erővel tudott felül emelkedni a kétségbe ejtő testi-lelki szenvedés gyötrelmes évein, miközben fogolytársaiban is tartotta a lelket, hogy képesek legyenek túlélni az embertelen körülményeket. Két tanácsa aranyat ér ma is, amelyet érdemes kőtáblába vésve feljegyezni és unokáink számára is megőrizni:

Karácsonyvárás - 1951

Egyházi körökben nem ismeretlen Závory Zoltán festőművész és restaurátor neve, aki számos dunántúli és felvidéki templom freskójának alkotója. Művész-tanárként „civilben” több oktatási intézményben volt tanár. Az ötvenes évek elején a diósgyőri vájáriskola kollégiumának igazgatója volt.

Kossuth Lajos imája

Másfél évszázad feledésének pora borítja a köztudatban Kossuth Lajos vallásos lelkületének emlékét. A történelem a reformkor lánglelkű politikai szónokát és a szabadságharcos forradalmárt állítja elénk – megfeledkezve mély hitéről, amelynek pedig ékes példája a Szabadságharc forgatagában, a kápolnai csata után, 1849. február 27-én elmondott és reánk maradt imája: